10 �v, 8 film, 4 zeneszerz�, 1 franchise. R�viden �gy lehetne �sszegezni a kis t�l�l� tavaly lez�rult kalandjait filmzenei szempontb�l, de persze J.K. Rowling reg�nyfolyam�nak filmes adapt�ci�i enn�l l�nyegesen t�bbet �rdemelnek.
R�szletes cikk a b�vebbenre kattintva.
forr�s: http://cinestar.hu/cikk/harry-potter-filmzene 

John Williams – Harry Potter and the Philosopher’s Stone (2001)

J.K. Rowling Dickens-i von�sokat mag�ban hordoz� var�zsl�tanonca, Harry Potter a megjelen�s�t k�vet�en egy csap�sra n�pszer� lett a fiatalok k�r�ben – olyannyira, hogy visszaszoktatta �ket az olvas�sra – Hollywood pedig nem volt rest lecsapni az akkor m�g befejezetlen t�rt�net megfilmes�t�si jogaira. A producerek a nagy elv�r�sokra val� tekintettel a st�b �ssze�ll�t�s�ra is nagy hangs�lyt fektettek, el�g, ha csak a fontosabb mell�kszerepekben felt�n� brit sz�n�szlegend�kra (Maggie Smith, Alan Rickman, Richard Harris) gondolunk. A rendez� kiv�laszt�sa m�g enn�l is l�nyegesebb k�rd�s volt. Sok�ig Steven Spielberg t�nt a biztos befut�nak, � azonban a f�szerepben az akkor m�g �g�retes tehets�gnek bizonyul�, az�ta azonban drog �s alkohol botr�nyair�l elh�res�lt Haley Joel Osment-et l�tta volna sz�vesen a f�szerepben, a v�t�joggal rendelkez� �r�n� viszont ragaszkodott az �zig-v�rig brit sz�n�szekhez. Spielberg dobbantott, �s a hely�re a gyerekfilmek legnagyobb veter�nja, Chris Columbus �lhetett.

Spielberggel egy�tt �lland� munkat�rsa �s bar�tja, az �t Oscar-d�jas zeneszerz�-legenda, John Williams jelenl�te is garant�lt volt, aki a rendez� t�voz�sa ut�n is maradt a fed�lzeten. Egyr�szt a k�sz�t�k az � jelenl�t�vel nyilv�n biztosra akartak menni a min�s�get illet�en, m�sr�szt a Mesternek nem okozott k�l�n�sebb gondot a Columbusszal val� egy�tt m�k�d�s, hiszen p�lda n�lk�li f�nyes karrierj�ben � kompon�lta a rendez� k�t Reszkessetek, bet�r�k! filmj�nek al�fest�s�t, melyek�rt k�t Oscar-jel�l�st is bezsebelt.

Williamsnek az �tlagosn�l t�bb ideje volt a zene meg�r�s�ra, a j�l ismert cseleszt�s f�t�ma, a „Prologue” el�sz�r a szerz� egyik koncertj�n hangzott el, majd a film el�zeteseihez is ezt haszn�lt�k fel. Ilyet ezel�tt a szerz� legutolj�ra Spielberg Hookja eset�ben csin�lt. A m�r eml�tett „Prologue”-ban megismert �s elh�res�lt „Hedwig’s Theme” (mellyel az album z�rul, ezzel j�l keretbe foglalva az eg�szet) az alapja az eg�sz zen�nek, �s ennek kapcs�n �rte a legt�bb v�d Williamset, hogy nem tud meg�julni. K�ts�gtelen, hogy az els� r�sz szinte minden t�tel�ben felbukkan a h�res t�ma (Harry’s Wondrous World, Visit To The Zoo And Letters From Hogwarts), vagy m�s t�telek eset�ben r�ismerni a szerz� kor�bbi munk�ira (ilyen pl. a „The Quidditch Match”, vagy a „Christmas At Hogwarts”) �s ezek a v�dak ebb�l a szemsz�gb�l n�zve nem is alaptalanok. Viszont ha azt n�zz�k, hogy ez nemcsak a szerepl�ket, hanem a n�z�t is a var�zsvil�gba bevezet� epiz�d, ahol a k�s�bbi r�szek lehet�s�get adnak �j t�m�kra �s a r�giek tov�bbgondol�s�ra, m�r m�s a helyzet.

A f�t�ma mellett Williams a m�r itt �rm�nykod� Tudjukkinek is alkotott egy visszat�r� mot�vumot, mely els� �zben a – k�z�pkori hangz�svil�got az album sor�n el�sz�r megid�z� – „The Diagon Alley and the Gringots Vault”-ban csend�l fel, de visszat�r m�g a n�i k�russal megt�mogatott „Hogwarts Forever! and The Moving Stairs”-ben vagy a v�gs� �sszecsap�s alatt hallhat� „The Face of Voldemort”-ban. Az akci� t�telekben j�l hallhat� Williams rutinja, ilyen a m�r emlegetett (�s semmi �jat nem ny�jt�, de �lvezetes) „The Quidditch Match” vagy az egyszerre katon�s �s dr�mai „The Chess Game”.

John Williams, William Ross – Harry Potter and the Chamber of Secrets (2002)

A nagy sikerre val� tekintettel (k�zel egy milli�rdos bev�tel vil�gszerte) term�szetes volt a folytat�s, noha sokan fanyalogtak (mind a kritikusok, mind a rajong�k), hogy a film nem volt t�bb egy k�t �r�s felolvas�sn�l. Ez term�szetesen nem k�l�n�sebben izgatta a k�sz�t�ket, �s bev�lt csapaton ne v�ltoztass alapon egy �v alatt el is k�sz�lt a min�s�gibb �s s�t�tebb hangv�tel� Titkok Kamr�ja.

Azonnal szembe�tlik azonban az album bor�t�j�n egy bizonyos William Ross neve, aki karmesterk�nt �s a zene adapt�l�jak�nt van felt�ntetve. Ross bevon�sa a munka f�zisba �rthet� volt, hiszen a Mester arra az �vre kiss� t�lv�llalta mag�t, mivel a m�sodik Potter-felvon�ssal egy�tt k�sz�tette Spielberg Kapj el, ha tudsz!-�nak az al�fest�s�t is, ezt pedig a var�zsl�tanonc zen�je s�nylette meg. Ugyan nem tudni pontosan, hogy mi az amit Ross k�vetett el, mivel a kollabor�ci�r�l mind a mai napig nem tal�lni pontos inform�ci�kat, de ha a film DVD extr�ib�l indulunk ki, ahol maga Williams nyilatkozik a zen�r�l (�s l�tni, amint �ppen vez�nyli a „Dobby the House Elf” c�m� t�telt), akkor arra lehet k�vetkeztetni, hogy a Maestro megkompon�lta �s felvette az �j t�m�kat valamint fontosabb t�teleket, a t�bbit pedig Ross igaz�totta a filmhez.

�j t�m�kb�l pedig van b�ven, azonban az els� r�sz egy t�m�ra �p�l� szerzem�ny�vel itt a m�sik v�gletbe esett a szerz�(k). T�l sok van bel�l�k. De azok micsoda t�telek. Ott van r�gt�n a m�sodik szerzem�ny, a m�lt�s�gteljes „Fawkes, the Phoenix”, de nekem a rajong�kkal ellent�tben az ezt k�vet� k�t sz�m a kedvencem. Az els� a c�mad�, fenyeget� fanf�rokkal tel�tett „The Chamber of Secrets”, �s az ezt k�vet�, boh�k�s „Gilderoy Lockhart” (mely k�s�rtetiesen eml�keztet Williams harmadik Indiana Jones album�nak „No Ticket” c�m� szerzem�ny�re). Ezen k�v�l a p�kok is kaptak egy s�t�t t�m�t („Spiders”), valamint a k�t vicces mell�kszerepl�, a depresszi�s k�s�rtet („Moaning Myrtle”) �s az �nsanyargat� h�ziman� („Dobby the House Elf”) is, ezek azonban kev�sb� mark�nsak, mint t�rsaik.

Van p�r t�tel, ahol felsejlik, hogy Ross lehetett az elk�vet�, ilyen a nyit�t�tel „Prologue: Book II and The Escape from the Dursleys”, ami az el�z� r�sz n�h�ny �jrahasznos�tott elem�n k�v�l annyit tud felmutatni, hogy a sz�ri�ra jellemz�, r�szr�l r�szre s�t�ted� t�nus r�gt�n ebben a sz�mban fel�ti a fej�t. A „Cakes from Crabbe and Goyle” valamint az albumr�l (szerencs�re) lemaradt, kviddics m�rk�z�st al�fest� r�szek viszont egy az egyben �jrahasznos�tottak, �s nem a j� �rtelemben. El�bbiben hangjegyr�l hangjegyre visszat�r Williams Reszkessetek, bet�r�k!-j�nek k�t balf�c�n rabl�j�nak mot�vuma (tal�n hasonl�s�got l�ttak az IQ-light b�n�z�k �s a Mardek�rosok k�z�tt), ut�bbi pedig az el�z� r�sz „The Quidditch Match”-�nek, valamint a szint�n 2002-es Star Wars mozi, A Kl�nok T�mad�sa „Zam The Assassin and The Chase Through Coruscant” rezeseinek az �tlettelen kombin�ci�ja.

Az akci� t�telek, mint a vonat zakatol�s�t heves von�sokkal al�t�maszt� „The Flying Car” vagy a teljes zenekart ig�nybe vev� „Dueling the Basilisk” viszont most is par�d�sak, ezek v�lhet�en Williams keze munk�j�t dics�rik, m�g a Voldemort t�ma er�teljes �jrahasznos�t�s�n�l („Meeting Tom Riddle”) vagy az �j mot�vumok �gyes kombin�ci�j�n�l („The Dueling Club”) Ross lehetett a tettes. Az albumot a „Hedwig’s Theme” els� r�szb�l is j�l ismert vari�ci�ja, a „Harry’s Wondrous World” z�rja, a v�g�n egy apr� v�ltoztat�ssal.

John Williams – Harry Potter and the Prisoner of Azkaban (2004)

A harmadik r�sz nem csak a t�rt�net menet�ben bek�vetkez� v�ltoz�sair�l k�l�nb�z�tt az els� kett�t�l, hanem a filmadapt�ci�kban is fordult a sz�lir�ny. Az els� k�t epiz�dot jegyz� Chris Columbus csal�di okokra hivatkozva t�vozott a rendez�i sz�kb�l (itt m�g az�rt producer maradt), �s �tadta a hely�t az addig ink�bb szerz�i filmeket jegyz�, Alfonso Cuar�n-nak (Any�dat is!). Ez pedig az Azkabani Fogoly minden k�pkock�j�n �rz�d�tt: a Roxfortot „elk�lt�ztett�k” Sk�ci�ba, a t�rt�netet megkurt�tott�k, ugyanakkor �rzelmekkel tel�tett�k, ez�ltal pedig egy s�t�t t�nus� ifj�s�gi fantasy kerekedett bel�le, amit a rajong�k okkal tartanak a sz�ria (egyik) legjobbj�nak.

John Williams al�fest�se is illeszkedett az �j koncepci�hoz �s harmadik nekifut�sra megtal�lta az arany k�z�putat. Nem haszn�lta agyon a j�l ismert Potter-t�m�t, de nem is rendelt minden �j karakterhez zenei mot�vumot (�gy sem Lupinhoz, sem Sirius Blackhez), enn�l fogva egy sokkal emocion�lisabb darab sz�letett. Maga a j�l ismert f�t�ma a nyit�t�telben („Lumos”) is karcosabban sz�l, a s�t�t taktusok azonban csak a dementorok felbukkan�s�val nyernek igaz�n teret („Apparition on the Train”), de a l�lekszipolyoz� lid�rcek m�g az olyan sz�mokban is felbukkannak, mint a kellemes „Secrets of the Castle”. Az album tal�n legismertebb �s legkedveltebb szerzem�nye a „Double Troble” c�m� k�rusm�, amihez a sz�veget Shakespeare Macbethj�b�l a boszork�nyok dala szolg�ltatta (melyet a h�res dr�ma�r� �ll�t�lag val�di boszork�nyokt�l k�lcs�nz�tt, ez�rt azok meg�tkozt�k a darabot). Ez az egyszerre komor �s j�t�kos dalocska adja az album egyik �j t�m�j�t, mely a „Hagrid the Professor”-ban t�r vissza a leghangulatosabban, tov�bb er�s�tve a sz�ri�ra jellemz� k�z�pkori hangz�st. Az ezt k�vet�, hangfal szaggat� – �s sz�vroham okoz� – dobsz�l�val indul�, majd a von�sokkal lecsillapod� „Buckbeak’s Flight”-al mi is kedvet kapunk egy hippogriff rep�l�sre, azonban az album igazi gy�ngyszeme, a „A Window to the Past”. Ez az �r furuly�n alapul�, majd sz�p lassan az eg�sz zenekart megsz�laltat� sz�m gy�ny�r� vari�ci�ja a „Hedvig’s Theme”-nek, mely t�k�letesen �rz�kelteti a Potter csal�d szomor� t�rt�net�t.

Vannak �rdekesebben siker�lt t�telek is, amiket nem felt�tlen�l nevezn�k rossznak. Ilyen a Rossini ihlet�s� „Aunt Marge’s Waltz”, a jazzes, kakof�ni�ba hajl� „The Knight Bus”, valamint az �raketyeg�sen �s izgatott von�sokon alapul� „Forward to Time Past”, vagy az �teri hangz�s� „The Patronus Light”. Ugyan a film nem nagyon b�velkedik akci�jelenetekben, de term�szetesen akadnak mozgalmasabb t�telek is, ilyen az �ves kviddics meccset al�fest� „Quidditch: Third Year” vagy a „The Werewolf Scene”. Az albumot pedig az �sszes fontosabb mot�vumot mag�ban foglal� „Mischief Manage!” z�rja.

Patrick Doyle – Harry Potter and the Goblet of Fire (2005)

A sz�ria k�sz�t�i az Azkabani Fogolyn�l bel�tt�k, hogy j� munk�hoz id� kell, ez�rt a k�s�bbiekben is betartott�k a m�sf�l �ves forgat�si peri�dust. A kedvez� kritikai fogadtat�s �s a producerek marasztal�sa ellen�re Cuar�n nem v�llalta m�g egy r�sz rendez�s�t, ez�rt a negyedik etap direktori sz�k�be Mike Newell �lhetett, aki az els� brit volt a franchise �l�n. Sok�ig �gy t�nt, hogy a zeneszerz�i poszton Williams marad, de a Mester 2005-ben ism�t t�lv�llalta mag�t, a T�z Serlege kedv��rt pedig �r�k bar�tja, Spielberg M�nchenj�re kellett volna nemet mondania, ezt viszont a t�bb �vtizedes bar�ts�g nem engedte, �gy b�cs�t intett a var�zsl�k vil�g�nak. Ezt k�vet�en egy darabig �gy t�nt, hogy a filmben – �s sajnos az albumon is – elhangz� bet�tdalokat jegyz� Radiohead-es Jonny Greenwood�k jegyzik az al�fest�st, v�g�l a producerek v�laszt�sa a sk�t komponista Patrick Doylera esett, aki m�r t�bb �zben dolgozott egy�tt Newellel (V�rva v�rt nagy kaland, Fed�neve: Donnie Brasco).

Ak�rmennyire is min�s�gi zen�t tett le a harmadik r�sszel Williams, a sz�ri�nak j�t tett a v�rfriss�t�s, erre pedig keresve se tal�lhattak volna r�termettebb komponist�t Doylen�l. M�r a nyit�t�telbe („The Story Continous”) s�t�ten belesz�tt „Hedwig’s Theme”-b�l kit�nik, hogy ez m�r nem a kelta t�nd�rman�k, kviddics meccsek �s b�ntet�munk�k vil�ga, hanem a v�rengz� s�rk�nyok�, Hal�lfal�k� �s gyilkoss�gok�. Ezt az �rz�st hivatott el�seg�teni az �j, nyugtalan�t� Voldemort t�ma, ami az album sor�n t�bbsz�r felbukkan („Frank Dies”, „The Dark Mark”, „The Goblet of Fire”), hogy v�g�l a k�zel t�z perces „Voldemort”-ban teljesedjen ki, ezzel is jelezve, hogy a S�t�t Nagy�r visszanyerte hatalm�t.

A Trim�gus Tusa l�tv�nyos esem�nyei grandi�zus zenei al�fest�st k�veteltek, ezekkel tal�n csak annyi a n��nsznyi probl�ma, hogy az els� pr�ba esem�nyei ut�n – h�la nemzeti kincs�nk, a Magyar Mennyd�rg� l�tv�nyos tombol�s�nak – a m�sik kett� kev�sb� t�nik �rdekesnek, �s a zene is ehhez igazodik. Persze ett�l ezek m�g nagyszer� t�telek, a fanf�rokkal teli „Golden Egg” minket is az egekbe emel, m�g a nyugtalan�t� „The Black Lake”, „The Maze” kett�st�l a nyakunkon �rezz�k a gonosz lehelet�t.

Mivel a f�h�s�k�n ebben a r�szben �tk�znek ki el�sz�r a hormonok, ez�rt a k�nnyedebb t�telek is helyet kaptak az albumon a fesz�lts�get oldand�. M�g Williams �ltal�ban a k�z�pkori hangz�ssal �rte el ugyanezt, Doyle ink�bb az 1800’-as �vek b�ljainak zenei vil�g�t h�vta seg�ts�g�l, amit a cselekm�ny is megk�vetelt. Ez r�gt�n a h�rmas, „The Quidditch World Cup”-ban tetten �rhet�, ahol a heged�k k�nnyed j�t�ka hirtelen �tcsap a dobok �s egy m�ly f�rfik�rus hat�rozott t�m�j�ba. A b�li hangulat azonban a „Neville’s Waltz”, a „Harry in Winter” �s a „Potter’s Waltz” h�rmasban teljesedik ki, melyb�l �n az ut�bbit tartom a legsiker�ltebbnek.

A CD-n m�g helyet kapott n�h�ny �rdekesebb darab, ilyen a l�gy �nekkel megt�mogatott „Underwater Secret’s”, vagy a boh�k�s roxforti indul�, a „Hogwart’s Martch”. Az album – pontosabban Doyle munk�j�nak – v�g�t el�sz�r a s�r� heged�k�n el�adott „Cedric’s Death” jelzi, hogy a gy�szt csillap�t�, emelkedettebb „Another Year Ends”-„Hogwart’s Hymn” kett�ssel z�ruljon az instrument�lis r�sz, amit teljesen t�nkrev�g a m�r emlegetett Greenwood�k �ltal el�adott h�rom bet�tdal.

Nicholas Hooper – Harry Potter and the Order of the Phoenix (2007)

A T�z Serlege hatalmas anyagi sikere nyilv�nval�v� tette a v�gig a sorozat felett b�b�skod� producer, David Heyman sz�m�ra, hogy elk�sz�tik Rowling marad�k Potter k�nyveinek a filmv�ltozat�t is. Ez furcs�nak t�nhet egy ilyen sikeres franchise eset�ben, de a B�lcsek K�ve kimagasl� eredm�nyei ut�n, a k�t folytat�s cs�kken� bev�telei aggodalomra adhattak okot, hogy a t�rt�net ir�nti �rdekl�d�s nem fog a v�gs�kig kitartani. A rajong�k azonban akkor a sorozat m�sodik legsikeresebb darabj�v� tett�k Newell rendez�s�t, �gy z�ld �t ny�lt a folytat�sok el�tt. Meglep� m�don a rendez�sre Heyman az addig csak brit tv-filmeket dirig�l�, BAFTA-d�jas David Yatest k�rte fel, aki a h�tral�v� epiz�dokat is dirig�lta. Ez pedig az�rt is volt j� d�nt�s, mert – a n�mileg ingadoz� sz�nvonal ellen�re is – egy egys�ges koncepci� �rv�nyes�lt a k�s�bbi fejezetekben.

Yates hozta mag�val a franchiseba �lland� munkat�rs�t, a szint�n BAFTA-d�jas zeneszerz�, Nicholas Hoopert, aki el�deivel szemben a zen�ben teljesen m�s hangszerel�st alkalmazott, ezt viszont az �rzelmekben gazdag F�nix Rendje meg is k�v�nta. Az album k�t r�szre oszthat�: az egyik egy a nagyzenekart alkalmaz�, t�macentrikusabb t�telekre, valamint a visszafogottabb, ink�bb a k�peket, pontosabban Harry lelki megpr�b�ltat�sait kiszolg�l� dallamok. Sajnos a CD-re valaki konf�zi�s b�b�jt sz�rhatott, mert a sz�mok sorrendje valami kaotikusra sikeredett.

Ha kronol�giailag n�zz�k, akkor az „Another Story”-b�l kit�nik a m�rs�keltebb, m�gis �rzelemd�sabb hangz�s, mely a j�l ismert, de minden eddigin�l f�jdalmasabb Potter-t�m�val ind�t, mely a k�s�bbiekben is t�k�letesen kifejezi Harry mag�ny�t �s b�nat�t. Maga a j�l ismert „Hedwig’s Theme”-et Doylehoz hasonl�an Hooper is csak elv�tve haszn�lja, ilyen a k�rus rejt�lyes morajl�s�val megt�mogatott „Hall of Prophecy” eleje, ami a sz�m v�g�re a von�sokat er�sen ig�nybe veszi, vagy a nyugodtabban indul�, majd szomork�sba �tcsap�, m�gis der�s v�gj�t�kba �tcsap� „A Journey to Hogwarts”. Ut�bbi legink�bb Harry �s Sirius apa-fi� kapcsolat�t volt hivatott al�festeni, de az egykori azkabani fogoly kapott egy von�sokra �p�l� mot�vumot, mely el�sz�r a „The Sirius Deception”-ben hallhat�, majd teljes pomp�j�ban a „Death of Sirius” kaotikus fin�l�j�ban hallhat�.

A szerz� rengetegszer sejtet egy-egy t�m�t – ilyen az indul� jelleg� „The Flight of the Order of the Phoenix”, vagy a „Ministry of Magic” – de ezeket nem bontja tov�bb, r�szben az�rt mert ezek (a cselekm�nyb�l ad�d�an) nem is ig�nylik, �s egy sz�mon kereszt�l k�pes kifejteni, mint p�ld�ul az album leghosszabb t�tele, a „The Room of Requirement”.

A F�nix Rendje legjellegzetesebb (�s legut�lnival�bb) karaktere k�ts�gtelen�l a neg�desen mosolyg�, pink m�ni�ban tobz�d�, pszichopata S�t�t Var�zslatok Kiv�d�se tan�r, Dolores Umbridge. Hooper egy egyszerre boh�k�san csilingel�, ugyanakkor v�szj�sl�an hangz� t�m�t alkotott meg sz�m�ra a „Professor Umbridge”-ben, mely v�gig vonul az albumon, jelezve, hogy a M�gia�gyi Miniszt�riumhoz h� boszork�ny sz�p fokozatosan �tveszi az ir�ny�t�st a var�zsl�k�pz� felett, erre a legjobb p�lda „Darkness Takes Over” s�t�t fenyeget�se. Hooper nemegyszer zeneileg is v�laszol Umbridge fenyeget�s�re, ilyen a m�r eml�tett, csilingel� mot�vumot megtart� „The Room of Requirement”, valamint a k�nnyed �r hangz�ssal indul�, majd az elektromos git�rral n�mileg kiz�kkent� „Fireworks”, mely j�l reprezent�lja a Weasley-ikrek l�zad�s�t a rezsim ellen, valamint hogy a Roxfort sem az a r�gi nemes int�zm�ny, ahogy azt Williams zen�i sugallt�k.

Nicholas Hooper – Harry Potter and the Half-Blood Prince (2009)

2008-ban a Warner Brothers annyira megszedte mag�t bev�telek tekintet�ben Christopher Nolan S�t�t Lovagj�val, hogy Potter �rfi hatodik kalandj�t ink�bb �ttett�k 2009-re. Noha a kritikusokat �s a rajong�kat is megosztotta a kellet�n�l k�nnyedebb hangv�tel� m�, szer�ny v�lem�nyem szerint az igen harmatos 2009-es �v – valamint a sz�ria – egyik legsz�rakoztat�bb blockbustere sz�letett a F�lv�r Herceggel. Erre a k�nnyeds�gre pedig az ezt megel�z� �t�dik r�szt k�vet�en, valamint a depressz�v k�t felvon�sos fin�l� el�tt sz�ks�g is volt.

Hasonl�an megosztotta Hooper �jabb m�ve a filmzene rajong�kat is, pedig ez lett tal�n a sz�ria legv�ltozatosabb szerzem�nye, ami m�gis k�pes volt �ssze�llni egy kerek eg�ssz�. Elv�gre egy ehhez hasonl� fant�ziavil�gban t�k�letesen megf�r egym�s mellett az �r gy�szzene („Farewell Aragog”), mint a jazzes muzsika („Whizard Wheezes”), igaz ut�bbit a filmben az el�z� r�szb�l ismert „Fireworks” helyettes�ti.

A legjelent�sebb t�m�t az ebben a r�szben kulcsszerepet bet�lt� b�lcs roxforti igazgat�, Dumbledore kapta, mely �sszefogja az eg�sz score-t. Az „In Noctern”-ben kiteljesed�, szomor� gyerekk�rus �ltal el�adott sz�m m�r r�gt�n a nyit�t�telben („Opening”) felbukkan, kar�ltve az alig hallhat� „Hedwig’s Theme”-el, valamint a Hal�lfal�k �j, von�sokra �s �t�s�kre �p�l� mot�vum�val. A Roxfort igazgat�j�nak t�m�ja m�g t�bbsz�r felbukkan az album sor�n („Dumbledore’s Speech”, Dumbledore’s Foreboding”), de tal�n a legkiemelked�bb a b�lcs m�gust sirat� „Dumbledore’s Farewell” lett.

Mivel hangs�lyos a filmben a szerelem – tal�n t�ls�gosan is – ez�rt az �rzelmesebb darabok is helyet kaptak az albumon. A k�t legjobban siker�lt ezek k�z�l a h�rf�n alapul� „Harry & Hermione” valamint a git�ron el�adott „When Ginny Kissed Harry”. Ugyan nem a szerelemhez kapcsol�dik, de az album legszebb t�tele a „Slughorn’s Confession” lett, mely �raszt mag�b�l egyfajta f�ld�nt�li nyugalmat.

A s�t�t nagy�r ebben a r�szben nem tette szem�lyesen tisztelet�t, de k�vet�i a Hal�lfal�k, valamint a fekete m�gia ann�l ink�bb. El�bbiek sejtelmes �s fenyeget� t�m�ja t�bbsz�r felbukkan az album sor�n (pl.: „Into the Rushes”), mellyel n�hol Malfoy szomor�, fuvol�n el�adott mot�vuma is vegy�l („Malfoy’s Mission”). Ut�bbi egy ambientes jelleget kapott, mely a Voldemort m�ltj�ban elmer�l� „The Book”-ban, valamint az inferusok t�mad�s�t al�fest� „Inferi in the Firestorm”-ban �lt testet. Ezen s�t�t t�telek mellett azonban eml�t�st �rdemel m�g n�h�ny k�nnyedebb szerzem�ny is, mint a jazzes „The Slug Party”, a Williams harmadik r�szhez kompon�lt kviddics t�m�j�t felhaszn�l� „Ron’s Victory” vagy a dr�mai v�gkifejletet k�nnyed t�nczen�vel levezet� „The Weasley Stomp”.

Alexandre Desplat – Harry Potter and the Deadly Hallows – Part I. (2010)

Hooper hivatalos indokl�sa szerint t�l megterhel� volt sz�m�ra a k�t Potter muzsika, �s csal�dja is megs�nylette elfoglalts�gait, ez�rt b�cs�t intett a sz�ri�nak. Sok�ig nem lehetett tudni, ki� lesz a megtiszteltet�s, hogy a k�t r�szre bontott fin�l� al�fest�s�t ell�ssa. 2007-ben, egy koncertj�t k�vet�en, John Williams tett egy kijelent�st, miszerint sz�vesen visszat�rne a befejez� epiz�dokra, a producerek azonban az elm�lt �vek legfelkapottabb komponist�ja, a francia Alexandre Desplat mellett tett�k le a voksukat, akin�l t�nyleg csak Williams lett volna jobb v�laszt�s. Desplat maga is nagy rajong�ja a Mesternek, ez nem egy zen�j�n �rz�dik – el�g, ha megvizsg�ljuk Az Arany Ir�nyt�h�z kompon�lt al�fest�s�t – ugyanakkor az egzotikus hangszerek ir�nti vonz�d�sa, valamint saj�tos st�lusa senki m�ssal �ssze nem t�veszthet�v� teszi munk�it.

Ezzel szemben Desplat jelen szerzem�ny�t az a kritika �rte – n�mileg joggal – hogy alulkompon�lta. K�ts�gtelen, hogy film alatt visszafogottnak hat a zene, �s a cselekm�ny se k�veteli meg felt�tlen�l a mozgalmasabb, kirobban� t�teleket. Viszont az �rzelmesebb dallamok kompon�l�s�ban otthonosan �rzi mag�t a szerz�, erre pedig a Hal�l Erekly�i els� r�sze j� alkalmat ny�jtott, hiszen szerepl�i itt m�r v�g�rv�nyesen feln�ttek, megszokott k�rnyezet�ket el kellett hagyniuk, ezzel egy�tt m�gis elveszettek a minden eddigin�l vesz�lyesebb var�zsvil�gban. Ezt Desplat m�r az els� k�t t�telben nyomat�kos�tja a hallgat�ban: az „Obliviate” gyakorlatilag egy lassan fel�p�l�, a v�g�re kiteljesed� vari�ci�ja a Hedwig-t�m�nak – amit el�deivel ellent�tben alig haszn�l – m�g a „Snape to Malfoy Manor” a Hal�lfal�k �j t�m�j�t v�zolja fel, von�sokkal �s k�russal. Ez a k�t t�tel �sszekapcsol�dik a „Death Eaters”-ben, melyben fenyeget�en er�re kap a zenekar, ezzel �rz�keltetve, hogy Voldemort hatalma kiteljesedett.

A dr�mai zen�k vannak t�bbs�gben az albumon, mint a „Ron Leaves”, a „Hermione’s Parents” vagy a sz�vbemarkol� „Dobby’s Farewell”. Ezek k�z�l is kiemelend� azonban a „Godrics Hollow’s Graveyard” melynek szomor�s�g�ba bele vegy�l a Hal�l Erekly�inek mandolinon el�adott mot�vuma, mely a „The Deadly Hallows”-ban bontakozik ki teljes val�j�ban. Harry Dumbledoreban megrend�lt bizalma is kapott egy p�r hangos zongor�ra �rt dallamot, mely a „The Will”-ben, �s a „The Detonators”-ban valamint a csak k�l�nleges kiad�sokra felker�lt „The Dumbledores”-ban – csend�l fel. Viszont hi�nyoltam egy, a filmben t�bbsz�r visszat�r�, dr�mai von�s t�m�t, amely a kiadott zene egyik v�ltozat�n se hallhat�.

Akci� t�telekben nem b�velked�nk, azonban a n�hol latinos dallamok �szrev�tlen alkalmaz�sa v�gett ez fel sem t�nik. A k�t legjelent�sebb akci�sz�m („Sky Battle”, „Fireplace Escape”) ig�nybe veszi a teljes zenekart, a horrorisztikus, shakuhachi-n (jap�n bambuszfurulya) alapul� „Bathilda Bagshot” pedig az idegeinket. N�h�ny k�nnyedebb t�tel hivatott oldani a fesz�lts�get, mint p�ld�ul a „Polyjuice Potion”, a „Dobby” vagy a szem�lyes kedvencem, az egzotikus hangszerekben (mint p�ld�ul a theorba) tobz�d� „Lovegood”, mely sajnos csak a st�blista legv�g�n hangzik el a filmben. Az iTunes-os �s a gy�jt�i kiad�sok t�bb b�nusz tracket is tartalmaznak, ezek k�z�l csak a „The Tale of the Three Brothers” �s a „My Love is Always There” c�m� k�rusm� �rdemel eml�t�st.

Alexandre Desplat – Harry Potter and the Deathly Hallows – Part II. (2011)

K�zel t�z �v kellett, hogy a mozirajong�k l�thass�k A kis t�l�l� �s a S�t�t Nagy�r v�gs� �sszecsap�s�t, a k�rd�s csak az volt, hogy a fin�l� par�d�sra sikeredik, vagy pof�ra es�s lesz a v�ge. Szerencs�re az el�bbi k�vetkezett be, melyben a l�tv�nyelemek ink�bb csak a dr�m�t voltak h�vatottak al�t�masztani, ezt pedig a be�rett fiatalok �s sz�n�szlegend�k j�t�k�nak egyar�nt kedvezett – �l�k�n Alan Rickmannel �s Ralph Fiennesszal. K�rd�ses volt, hogy Desplat az el�z� r�szben �t �rt kritik�kat megfogadja e, de a f�lelem alaptalannak bizonyult, mivel a szerz�, Williams Azkabanja mellett a sz�ria legjobb zen�j�t sz�ll�totta a fin�l�ra.

�rdekes m�don Desplat az el�z� r�szben megalkotott t�m�kat – egyet lesz�m�tva – nem gondolt tov�bb, hanem �jakat kompon�lt. Az a bizonyos tov�bbgondolt t�ma az els� r�sz „Polyjuice Potion”-j�ban volt hallhat�, ami ott a bar�tok viszontl�t�s�nak sz�lt, itt viszont a t�rt�net v�g�re kikup�l�dott Neville Longbottom �n�ll� dallam�v� form�l�dott. Ez az egyszer�, f�v�sokra �r�dott p�r hang �rz�kelteti a rem�nyt a kil�t�stalans�gban, mint ahogy azt a c�mad� „Neville” is bizony�tja, de a zseni�lis akci�t�telekben – mint a „Battlefield” eleje – is rendre felbukkan. Egy �zben az el�z� r�sz „The Locket” c�m� sz�m�ban hallhat� horcrux t�ma is visszak�sz�n az „Underworld”-ben, ak�rcsak az „Obliviate” a „Harry’s Sacrifice”-ban. Ut�bbi a film alatt megcsonk�tva csend�l fel, amiben k�zrej�tszhat az is, hogy olykor a nagyobb hat�s �rdek�ben maga Desplat javasolja a rendez�knek a csend haszn�lat�t, David Yates pedig eddig is �lt ezekkel a m�dszerekkel, gondoljunk csak a F�nix Rendje v�g�n l�that� Dumbledore- Voldemort p�rbajra, ahol szinte v�gig nem sz�l semmilyen zene.

Az akci�t�telek is mind egyt�l egyig par�d�sak, a m�r eml�tett „Underworld” mellett grandi�zusra siker�lt, a Roxfort elleni offenz�v�t al�fest� „Battlefield”, a k�russal, rezesekkel �s perg�dobbal el�adott „Broomsticks and Fire” vagy a v�gs� nagy �sszecsap�s alatt, a teljes zenekart ig�nybevev� „Showdown”.

Az �j t�m�k k�z�l az egyik a m�lt�s�gteljes „Statues”-ban hallhat�, mely j�l kifejezi a Roxfort dics� m�ltj�t, mik�zben az iskola v�d�b�b�jai m�k�d�sbe l�pnek, �s ugyanennek van egy m�sik, sokkal dr�maibb vari�nsa, a „Courtyard Apocalypse”-ban. A m�sik, az album �s a sz�ria egyik legjobban eltal�lt f�t�m�ja, a „Lily’s Theme” (melynek kezd� hangja megegyezik az el�z� r�szt z�r� „The Elder Wand” utols� hangjegy�vel). Ez a von�sokon �s �teri n�i vok�llal el�adott dallam v�gig vonul az albumon, mint p�ld�ul a h�sies „Dragon Flight”-ban vagy a gy�szos „Snape’s Demise”-ban, de a t�ma legcsod�sabb feldolgoz�sa a „The Resurrection Stone”-ban hallhat�, melyhez csak Williams „A Window to the Past”-ja hasonl�that�. Emellett m�g remek�l siker�lt a t�ma feldolgoz�sa a v�gs� p�rbajt al�fest� „Voldemort’s End”-ben, mely hat�sosan beveti a teljes zenekart �s k�rust, hogy v�g�l a j�l ismert verzi�ban, m�g egyszer visszat�rjen, ezzel is jelezve, hogy az anyai szeretet gy�z�tt a gonoszs�g felett.

Desplat – v�lhet�en a Williams ir�nti tiszteletb�l – nem nagyon mert a Hedwig-t�m�hoz ny�lni, lesz�m�tva az „A New Headmaster”-ben �s a Mestert megid�z� „In the Chamber of Secrets”-ben. A filmben a j�l ismert dallamok mind a kor�bbi r�szekb�l lettek �temelve, erre a legjobb p�lda az epil�gus �s a st�blista. Ezen fel�l eml�t�st �rdemel m�g a sz�ria legdr�maibb �s legmeghat�bb jelenete alatt hallhat� „Severus and Lily” c�m� t�tel, mely a filmben – n�mileg �rthetetlen okb�l kifoly�lag – kieg�sz�l Hooper, a F�lv�r Herceg�b�l k�lcs�nz�tt „Dumbledore’s Farewell”-j�vel, de az eml�tett szc�n�hoz pont ez a k�t zene ad olyan sokat.

A sorozatot rejt�lyes m�don elker�lt�k a komolyabb d�jak, �s ez a filmzen�k min�s�g�t n�zve k�l�n�sen f�j�. Noha Williamset az els� �s a harmadik r�sz�rt jel�lte az Akad�mia, ezek a nomin�ci�k nagy val�sz�n�s�ggel a nev�nek sz�ltak, a t�bbiekre r� se heder�tettek, m�g a mostans�g Oscar-kedvenc Desplat-ra sem. Ez persze nem kicsiny�ti sem a filmek, sem a zen�k �rdemeit, �s a v�ltakoz� sz�nvonal ellen�re is var�zslatos dallamok sz�lettek a sorozat minden epiz�dj�hoz, t�k�letesen �sszhangot alkotva a v�sznon l�tottakkal. Ilyen min�s�gi munk�ra pedig csak a zeneszerz�s igazi m�gusai k�pesek.